A tundra állat- és növényvilága

2010. május 19. | | Biodiverzitás, BioDivi

A tundra szó eredetileg a finn tunturi szóból ered, ami Finnország északon húzódó kietlen, főként törpecserjékkel, zuzmókkal és mohákkal benőtt dombjait jelölte. A tundra elnevezés ma azokat az északi féltekén elterülő régiókat illeti, amik az északi szélesség 55. és 80. szélességi foka között borítják a szárazföldek közel 6%-át. A tundra éghajlatára jellemző a hosszú, zord tél és a rövid hűvös nyár. A fagymentes napok száma átlagosan nem több száznál, a csapadék 60 és 250 mm között mozog, ami többnyire hó formájában hullik, ami aztán kb. 1-1,5 m-re fel is halmozódik egyes területeken. A szél a tundrán igen erős, elérheti akár a 100 km/h-ás sebességet is. A zimankós hidegnek köszönhetően a talaj alsó része még a nyári hónapokban is fagyott.

Ezen viszontagságok ellenére azonban jó pár (kb. 2000) növényfajnak sikerült megtelepednie és kihasználnia a rövid vegetációs időszakot. Az éghajlathoz a legjobban a moha- és zuzmófajoknak sikerült a legjobban adaptálódniuk, elsősorban a Cladonia nemzetség fajaival és lágyszárú növényekkel (pázsitfűfélék). Ezenfelül a tundrát a jellegzetes képét adó törpecserjék és lágyszárú földhöz lapuló növények jellemzik, mint pl. a törpe nyír (Betula nana), vagy a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), amik max. 1 m-es magasságig nőnek meg. Ez elsősorban az alacsony tápanyagforrásnak és a viharos szél hatásainak köszönhető. Ezenfelül, az itt élő növényeknél előforduló, a felszínhez közel szétterülő forma szintén a hóviharok, heves szelek miatt alakult ki, hiszen ebben a formában a növények nincsenek kitéve annyira a szél erejének és fokozhatják párologtatásukat is.

A tundra állatvilága a körülményeknek megfelelően szintén nem olyan gazdag (kb. 50 emlősfaj), mégis lenyűgöző, hogy egyes élőlények hozzá tudtak szokni az éghajlat adta sokszor emberpróbáló feltételekhez. A legtöbb itt élő állatfaj vastag bundával alkalmazkodott a rendkívüli hideg ellen. Ilyen faj pl. a pézsmatulok, a sarki róka, sarki nyúl, a karibu és esetenként az északi sark környékéről levándorló jegesmedve. A nagy emlősök és a nem költöző madarak (mint pl. a hóbagoly) ritkák a területen. Gyakoribbak a kisebb rágcsálók, mint a cickányok, lemmingek és mezei pockok. A melegebb évszakban azonban a tundra is kivirágzik és megjelennek a költöző madarak ezrei és a rénszarvas csordák. A meleggel együtt a rovarok is megérkeznek táplálékul szolgálva a madaraknak. Az egész évben itt élő állatpopulációk nagysága azonban alacsony, mivel a kevés táplálék csak kevés egyedet tud fenntartani, így ezek az állatfajok rendkívül érzékenyen reagálnak minden változásra a környezetben.

Jelenleg a tundrát kismértkű emberi beavatkozás éri hála az időjárási viszontagságoknak. Mindenesetre, mivel a populációk érzékenyen reagálnak minden nemű változásra, kis mértékű antropogén hatás is végzetes lehet. A természeti kincsek felfedezése egyre több embert, beruházást, építkezést és szennyezést hoz a térségbe, míg a klímaváltozás a fagyott talajokat olvasztja fel, amik ennek következtében kibocsájtják a bennük tárolt szén-dioxidot és metánt, amelyek üvegházhatású gázok és amelyek tovább gerjesztik a felmelegedést.

Hozzászólások

  1. Rupa nikolett szerint:

    Könyebb kifelyezésel kéne ki elyteni de amugy remek demég aszt szeretném hogy miteszik a rénszarvas és micsinál meg hogy csoportban él meg hogy hogyanelik

  2. valaki szerint:

    Rupa nikolett: most viccelsz, ugye?

  3. Bence Tóth szerint:

    A tundrát sikerült jelemezni négyfejezetben aból egy állatról eset jellemzés de még az se teljesen.
    Megkérdezném nehéz volt elkészíteni?

  4. Toma szerint:

    Kedves Tóth Bence!
    Ahogy láthatod a cikkeken, a cél nem az, hogy teljes körű bemutatást prezentáljon egy adott téma bemutatásával. Ha elolvastad végig a cikket, láthatod, hogy a mondanivalója az volt, hogy bármennyire is zord terület a tundra, az emberi beavatkozás hatása mégis jelentősen érződik. Ha az élővilágára vagy kíváncsi szívesen tudok ajánlani a témában könyveket.

    ui.: Nem rosszindulatból, de a “jellemezni” két “l”, a “négy fejezetben” az külön írandó, utána vessző, az “abból” két “l”, az “esett” két “t”, a “de” elé vessző kell, “az se” helyett “arról sem”, a megkérdezném után pedig szintén vessző kell. Ha lehet, akkor próbáljunk helyesen írni!
    Toma

  5. Wivi szerint:

    Nagyon jó lett a cikk, sokat lehet belőle tanulni! :)

  6. Kender Enéh Beatrice szerint:

    Kedves Alkotó!
    Remélem nem baj, hogy a föci házimat (előadás egy éghajlatról) főként ez a cikk alapján írtam meg. Nagyon sokat segített és szeretném megköszöni!
    Ezer hála: Kender Enéh Beatrice :)

  7. Schmidt Bence szerint:

    Szerintem is jó lett. Bár nem sok mindent találtam a föci előadásomhoz, de köszönöm azt a keveset is! :)

  8. kulcsár krisztián szerint:

    Hasznos volt.
    Jó volt a bioszhoz és a föcihez.

    Köszönöm

  9. Németh István szerint:

    Hasznos ez a cikk. Az iskolai tananyagot kiegészíti, talán még néhány jövőbeni kutató érdeklődését is felkelti.
    Köszönöm zagnes!

Most szólj hozzá!

Kövess!