2011 az Erdők Nemzetközi Éve

2011. január 1. | | BioDivi, Erdők Éve

2011 az Erdők Nemzetközi Éve. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a tavalyi év után (2010 a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) most kifejezetten az erdők fontosságát, azok fenntartható kezelését és megőrzését szeretné kiemelni a nemzetközi évvel. Az erdők létfontosságú területek az emberiség és az élővilág számára:  bolygónk felszínét 31%-ban erdőségek borítják, itt él a szárazföldi fajok 80%-a és közel 1.6 milliárd ember függ közvetlen ezektől a területektől. Mindeközben az erdők 30%-át valamilyen módon felhasználjuk és átalakítjuk, amivel évente 13 millió hektárt veszítünk el ezekből az értékes területekből.

A Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet (FAO) 2010-es jelentése szerint (FAO’s Global Forest Resources Assessment 2010) évente 13 millió hektárt alakítottunk át egyéb típusú (pl. mezőgazdasági jellegű) területre 2000 és 2010 között. Az erdőségek 1/3-a érintetlen erdőként került osztályozásra, azaz emberi beavatkozásnak nincs jele. Ezek az erdőségek, elsősorban a trópusi esőerdők, a legfajgazdagabb és legsokszínűbb ökoszisztémák egyike. Ezek a területek a világ erdeinek 36%-át teszik ki, kb. 1.4 milliárd hektárt. Azonban eme térségek elterjedése csökkenő tendenciát mutat: évente 0,4%-uk alakul át fakitermelési, vagy mezőgazdasági övezetté. A legnagyobb veszteségek Dél-Amerikát, Afrikát és Ázsiát érik.

A természetes területek átalakításán kívül számos, egyéb veszély is fenyegeti ezeket az ökoszisztémákat. Az erdőterületek 1%-át emésztik fel erdőtüzek évente. Ezenkívül kb. 35 millió hektár erdőt támadnak meg évente különböző állati eredetű kártevők főleg a mérsékelt és boreális térségekben. Az invazív fajok több, mint 34 millió hektárt veszélyeztetnek csak az Egyesült Államokban. Mindemellett a klímaváltozás további hatással van az erdőségek elterjedés területeire is.

Ugyanakkor, a védelem alá vett erdők száma több mint 95 millió hektárral bővült, aminek legnagyobb részét, 46%-át 2000 és 2005 között jelölték ki. A fajok és élőhelyek egyre általánosabb védelmének köszönhetően a világ erdőségeinek 12%-a (460 millió hektár) a biológiai sokféleséget hivatott őrizni. Ebből hivatalosan is védett helynek kb. 10% számít. A védett területek aránya ellenére azonban a jelentés kihangsúlyozza a fenntartható erdőgazdálkodás és a további megőrzési stratégiák fejlesztésének szükségességét is.

A jelentés szintén kiemelte, hogy a védett területek kijelölése mellett egyéb változtatásokra is szükség van (pl. új szabályozások, közösség részvétele a döntéshozatalban, egyéb élelmiszerforrások használata, stb.), amely megakadályozzák eme területeken, pl. a közép-afrikai őserdőkben, a biológiai sokféleség kiaknázását.

Az erdők, fajgazdagságuk és a hozzá kapcsolódó kultúrák megőrzése érdekében részben a tavalyi év (a Biodiverzitás Nemzetközi Éve) és teljes egészében az idei év is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezen területek milyen jelentős funkciót töltenek be az emberiség életébe és hogy mennyire létfontosságú megőrzésük a számunkra.

Forrás:

FAO

Az Erdők Nemzetközi Éve

Hozzászólások

  1. Vass Zoltán szerint:

    Amit mindenki lehetősége szerint használhat és kevesebb fát kell kivágni.

    Sok önkormányzatnak problémát okoz a főleg tavasszal összegyűjtött faágak, nyesedékek. Ezeket egy bizonyos helyre szállítják, ahová később az emberek illegális kommunális szemétet is leraknak, ami a probléma okozója.
    A területeket több napon keresztül tisztítják a kommunális szeméttől, aminek komoly költségei vannak.
    Mivel több év kell az ágak lebomlásához a probléma folyamatosan, fennáll.

    A szőlészetekben szintén sok vesző termelődik metszés után, amit általában helyben szabad ég alatt elégetnek.

    Ma már van olyan borászat, ahol vásároltak kévekötő gépet és a panzióban a kazánokat így fűtik.
    Országszerte egyre több iskola csak úgy tud működni, hogy megtartották a régi kazánt, és most fával fűtenek.

    Ezeket a lehetőségeket ma kényelmi szempontból nem használják fűtésre, mert munkaigényes.

    Az ágakat, veszőket minimális befektetéssel helyben lehet hasznosítani.
    Készíteni kell egy rőzsekötöző állványt, amiben 30- 50 centi hosszú 20-30 centi átmérőjű kévéket lehet kötni. Kell egy jó metsző olló, kézi fűrész és egy kis balta.
    A lehulló maradékkal a kévekötő otthon tud fűteni, így neki ingyen van a fűtése.
    Egy ember naponta 60 kévét össze tud kötni, ezzel 10 napig lehet fűteni egy kemencébe vagy más kályhába.

    Mi a hagyományos kemencénkkel két 5×5-ős helységet fűtünk fel napi hat kévével a leghidegebb napokon is.
    Azoktól, akik nem az önkormányzat közmunkásai a kévéket egység áron átveheti az önkormányzat.
    Az így vásárolt és gyűjtőt kévékkel, a helyi óvoda, iskola, körjegyzőség vegyes tüzelésű kazánjait fűthetik.
    Amennyiben erre nincs lehetőség a hátrányos helyzetűek fűtés támogatására, használhatják.
    Sajnos egyre többen halnak meg fűtetlen lakásaikban.
    A tavaszi időszakban egyből a felhasználás helyére lehet szállítani, így nem kell külön tárolni.
    Ha a kévék végeit oltott mészbe mártják, akkor kikerülhető, hogy a rászorult hátrányos helyzetűek, azokat többször eladják, az önkormányzatnak.

    Egy-két egyébként képzetlen munkanélkülinek folyamatos munkalehetőséget biztosítana ez a tevékenység.
    Igaz, hogy munkaigényes, de egy lehetőség a munkavégzésre és egy lehetőség a lakás, vagy legalább egy helység fűtésére. Minimális befektetéssel sok energiát spórolhatunk.
    Azok is érdekelté tehetők, akik most illegális favágók, és komoly károkat okoznak.
    Ha pénzt kapnak a kévékért, akkor gyűjteni fogják az ágakat, gallyakat is, ahogy azt mindig is tették elődeink.

    Tisztelettel : Vass Zoltán

Most szólj hozzá!

Kövess!