Veszélyben az erdők állatvilága

2011. május 11. | | Erdők Éve

Az erdők a biológiailag leggazdagabb szárazföldi ökoszisztémák közé tartoznak. Az erdőirtások, a fás területek csökkenése és vadorzás miatt azonban számos élőhely eltűnt, és sok faj túlélése veszélybe került.

A WWF több mint 200 ökorégiót jelölt meg, mint kiemelkedő példáit a Föld sokszínű ökoszisztémáinak; ezen régiók kétharmadát erdős területek teszik ki. Annak ellenére, hogy az erdőkben él a szárazföldi fajok több mint 80%-a, sokuk túlélése veszélyben van.

A CBD (Biológiai Sokféleség Egyezmény) becslése szerint az erdőterületek felgyorsult csökkenése az elmúlt évszázadban, több mint 30%-kal járult hozzá az erdei fajok egyedszámának megfogyatkozásához. A fajvesztés üteme az erdős területeken jelentősen meghaladja más ökoszisztémák értékeit. 2050-ig a fajok elterjedésének további 38%-os csökkenése várható.

Az erdők mezőgazdasági területté való átalakítása, az ültetvények, a tűzesetek, a szennyezés, a klímaváltozás, és a betelepült idegen fajok mind befolyásolják az erdők biodiverzitását. Az erdők feldarabolódása az utak, mezőgazdasági, és a lakó- vagy ipari területek terjeszkedése miatt szintén hatással van a vadvilágra, lecsökkentve az érintkezésre és vándorlásra szolgáló vadfolyosók számát. Indonéziában 2001-2007 között 41 Nemzeti Parkból 37-ben történt erdőirtás, beleszámítva az illegális fakitermeléseket is. Ez több fajt is veszélybe sodort, és az orángutánokat a kihalás szélére juttatta. Az orángutánok számának csökkenése és élőhelyeik megszűnése olyan méreteket öltött, hogy a természetvédők úgynevezett “orángután-menekült táborokat” állítottak fel bizonyos területeken.

A fakitermelés és a mezőgazdasági terjeszkedés nagy veszélyt jelent a kétéltűekre és a hüllőkre is. Haitiban, az kiváltképp fajgazdag karibi országban, a kétéltűek többsége a magashegyi régiókban, illetve tengerparti mangrove mocsarakban él. Haitiben, a Massif de la Hotte régió egymagában 32 békafélének ad otthont. Többségükre azonban elkeserítő jövő vár, mivel természetes élőhelyeik sorra áldozatul esnek a tűzifa ill. szénkitermelésnek. Jelenleg több mint 90%-a a haiti-i békafajtáknak veszélyeztetett vagy már ki is halt.

Vadorzás és illegális kereskedelem

Az erdőben élő állatokra a vadorzás és a vadászat (bushmeat, az állatot a húsáért, nem a szőrméért, agyaráért vadásszák) is veszélyt jelent. Afrikában a fejenkénti vadhúsfogyasztás magasabb a fakitermelési és bányászati területeken, mivel az ottani munkások meg tudják fizetni a hús árát. A fakitermeléshez használt úthálózat is megkönnyíti, hogy a vadászok hozzáférjenek az állatokban gazdag területekhez. A kereskedelmi és megélhetési vadászat igazi üzletággá nőtte ki magát, gyorsan felboríthatja az egyensúlyt, és a vadászott fajok helyi szinten kihalhatnak. Közép-Afrikában nemcsak a nagyobb emlősök vannak veszélyben, mint pl. elefántok, orrszarvúak, nagy majmok és egyéb főemlősök, hanem a sündisznók, nádi patkányok, tobzoskák, varánuszok és még a gyöngytyúkok is.

Az orrszarvúak egy másik célcsoportját alkotják a vadorzóknak. A hagyományos afrikai gyógyászat szarvukat lázcsillapítóként és csodaszerként használja. Az állat többi részét is felhasználják, beleértve a bőrt és a csontokat, mivel azoknak is gyógyhatást tulajdonítanak. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a kereslet a rinocérosz szarvak iránt. Az orrszarvúak öt faja közül három is felkerült az IUCN vörös listájára, mint különös veszélyeztettek. Nem a vadorzás az egyetlen út, melyen át a rinocérosz-szarvak eljutnak a piacra. Bizonyos esetekben és meghatározott területeken a szarv-kereskedelem a CITES által engedélyezett orrszarvú vadászat eredménye. Azonban a legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a rinocérosz szarvak kereskedelmi forgalomba hozásához a vadászok megsértik a szabályozásokat, azaz bűnszövetkezeteket, korrupciót, diplomáciai jogok áthágását és pénzmosást használnak céljaik eléréséhez. Az információgyűjtés, rendszeres megfigyelés, és a szabályok szigorú betartatása hatásos lehet mind az illegális fakitermelés, mind a vadorzás méreteinek csökkentésében. A helyi közösségek bevonása ezekbe a tevékenységekbe elősegítheti a szabályok és rendeletek betartását, és biztosíthatja a fenntartható gazdálkodást. A vámszabályok is meghatározó szerepet játszanak a különböző fajok kereskedelmének szabályozásában.

Forrás: UNEP et al. 2009. Vital Forest Graphics.

Hozzászólások

  1. balogh lejla szerint:

    sziasztok én itt Balogh Lejla vagyok ha szabad hogy megkerdezem hogy mi torten az allattal

Most szólj hozzá!

Kövess!