Az élhetőbb életért

2011. május 18. | | Zöld újságíró
4 votes, average: 3,00 out of 54 votes, average: 3,00 out of 54 votes, average: 3,00 out of 54 votes, average: 3,00 out of 54 votes, average: 3,00 out of 5 (4 szavazat, átlag: 3,00 / 5)
A szavazás lezárult.
Loading...

Létezik egy lelkes kis csapat Zentán, ebben a bácskai kisvárosban, akik szívükön viselik környezetük, szülővárosuk, régiójuk, s egész bolygójuk sorsát. A vajdasági magyar civil szféra egyik meghatározó jelenségi ők. Beszélgetésre invitáltam hát szervezetük vezetőségének két férfitagját, Klauz Zoltánt és Szepesi Zoltánt, hogy osszák meg velem a Locator szervezet történetét, meséljenek célkitűzéseikről, eddig elért eredményeikről. Neki is ültünk egy langyos tavaszi estén, s izgalmas zöld-tereferébe bonyolódtunk gőzölgő teáink mellett.

Mivel foglalkozik valójában a Locator egyesület?

Az egyesület deklarált célja a környezet- és a természetvédelem. Több szinten működő munkát végzünk, melynek során óvjuk a természetet és a városi környezetet is a maga természetes és szociális valójában, szem előtt tartva az emberi kapcsolatokat, illetve az emberi közösséget is. Igyekszünk a várost élhetőbbé tenni, tetteinkkel, megnyilvánulásainkkal városunk fejlesztését próbáljuk szorgalmazni, úgy, mint zöldek, s úgy is, mint civilek.

Mióta működtök civil szervezetként, s hogyan alakultatok azzá?

A belgrádi Polgári Kezdeményezések szervezet tagjai egy képzést tartottak Zentán 2004-ben azzal a szándékkal, hogy összegyűjtsék az érdeklődő, aktív fiatalokat, valamilyen cselekvésre buzdítva őket. Ennek kapcsán kezdtünk el azon gondolkodni, hogy milyen megmozdulással vihetnénk előre városunk fejlődését, mi jelenti a legnagyobb problémát, melyen változtatni tudnánk. Zenta tisztasága hagyott némi kívánnivalót maga után, s a környezetvédelmi problémákkal sem foglalkozott senki kellőképpen. Ezért döntöttünk úgy, hogy e témákra szeretnénk felhívni az emberek figyelmét. Felvetődött a kérdés, hogy formális civil szervezetként, vagy csak fiatalok csoportjaként működjünk, s végül abban állapodtunk meg, hogy civil szervezetet alapítunk munkánk biztosítására. Lényegében a képzés résztvevői alapították a Locatort 2004-2005 között. Tisztában voltunk azzal, hogy nem tudjuk megváltani a világot, viszont szerettünk volna példát mutatni, és a magunk erejéből valamilyen változást elindítani.

Mely korosztályból kerülnek ki tagjaitok? Körülbelül hányan dolgoznak veletek?

A szervezet alakulása óta a fiatal korosztályt kívánjuk megszólítani. Nem arra fókuszálunk, hogy a szervezetnek minél több tagja legyen. Úgy gondoltuk, hogy kaput nyitunk minden érdeklődő felé. Ha valaki csak felületesen szeretne kapcsolódni a szervezet munkájához, akkor bátran megteheti önkéntes alapon, ha pedig valaki komolyabban szándékozik foglalkozni az általunk felvetett problémákkal, őt is tárt karokkal várjuk köreinkbe.

Tagjaink ötleteiből sokat merítünk, s igyekszünk minden lehetőséget és támogatást megadni ahhoz, hogy ezek az elgondolások meg is valósuljanak. A munkafolyamatok során próbálunk megfelelő tudásanyagot ültetni a fiatalok fejébe, s hangsúlyt fektetünk szervezői, vezetői készségeik fejlesztésére, melyek előnyössé válhatnak számukra életük folyamán. Legaktívabb tagjainak gyermekanimátori, játékszervezői képzéseket is biztosítunk, melyeket a szervezet munkájában is hasznosítani tudnak.

Több figyelemfelkeltő kezdeményezést indítottatok már Zentán és környékén. Melyek a legmeghatározóbbak közülük?

Megalakulásunkat követően szinte azonnal akcióba lendültünk. Első küldetéseink közé tartozott, hogy a jövő nemzedékét megismertessük a környezetvédelem alapjaival. Több iskolában tartottunk edukatív programot a szelektív hulladékgyűjtésről, rámutattunk arra, hogy a szemét valójában másodlagos nyersanyag, s beszéltünk az újrahasznosítás fontosságáról, mikéntjéről.

Következő nagy vállalkozásunk a parlagfűírtás volt. Környékünkön mi voltunk az elsők, akik tevőlegesen harcoltak a parlagfű ellen, s időről-időre megismételjük e sikeres akciót. Pillepalack-gyűjtésbe is elsőként kezdtünk településünkön. Több tonna flakont sikerült összeszednünk az évek során.

Figyelemfelkeltő akciónak indult és mindidáig tart is az Út mosolyországba programunk. Ennek keretein belül a zentai kórház gyermekosztályán betegeskedő gyerkőcöket látogatjuk meg heti rendszerességgel, s játékos foglalkozásokkal próbáljuk enyhíteni fájdalmaikat, magányukat.

Észrevételeitek szerint a zentaiakat mennyire érdekli saját környezetük védelme?

Szerintünk a zentaiak tisztában vannak azzal, hogy sokat szemetelnek, hogy a város mellett folyó Tisza is nagyon piszkos, s tudtában vannak, hogy valamit tenni kell ez ellen. A repülőszemét jelenléte az egyik legnagyobb probléma környékünkön. Az utak mellett felhalmozódó szemétkupacok, a városban szétdobált szemét, a rakparton éktelenkedő hulladék, nemcsak csúfítja környezetünket, hanem meg is terheli azt.

Ez a tudat azonban még nem mindenkinél üti meg a cselekvési ingerküszöböt. Vannak, akik már készen állnak a változtatásra, de nem tudják, hogyan fogjanak hozzá, akadnak olyanok is szép számban, akik már tudják, hogyan kellene változásokat idézni elő, s lassan térnek rá a kijelölt útra. A környezettudatos életmód ugyanis azt is feltételezi, hogy szakítani kell bizonyos szokásainkkal, változtatni kell életmódunkon. Ez nem könnyű feladat, de ha kellő szinten foglalkozunk a problémával, talán elérkezünk arra a pontra, ahol már az lesz ciki, hogyha valaki szemetel.

Hogyan bátorítjátok a cselekedni akaró zöldlelkű városi embereket?

A városközpontban sűrűn mozgolódunk: néhány havonta plakáttalanítunk, szemetet gyűjtünk, megtisztítjuk a falakat, a fákat a különböző hirdetményektől, melyek elcsúfítják őket. A legelső várostisztítás alkalmával hatalmas mennyiségű (hat és fél kilogramm) szöget szedtünk ki a fák törzséből. Akciónkhoz bátran lehet csatlakozni minden tenni vágyónak!

Egy másik projektünkkel a műanyag zacskók hasznáatának csökkentését szeretnénk elérni. Ezt egészen egyszerűen lehetne orvosolni: vászontáskát kell használni a műanyag helyett. Ha nem is tudunk hatni arra, hogy az emberek globálisan kevesebb műanyag zacskót használjanak, szeretnénk, ha Zentán érezhetően csökkenne jelenlétük. Akciónk keretein belül az érdeklődők tíz műanyag zacskóért cserébe egy vászon szatyrot kapnak ajándékba, melyet ingyenesen biztosítunk a zöld érzületűek számára.

Milyen mélységig boncolgatjátok a levegő-, a víz- és a talajszennyezés kérdésköreit? Végeztek ezzel kapcsolatos méréseket? Rendelkeztek a kutatáshoz szükséges eszközökkel, megfelelő anyagi támogatással?

Bár városunk elég komoly gyáriparral rendelkezik, vajdasági szinten a levegő- és vízszűrés terén igen jó helyen áll. Ami az ehhez kapcsolódó méréseket illeti, korlátozva vannak a lehetőségeink, de a községünkben élő kiváló szakemberekkel összefogva időnként végzünk különböző felméréseket. Emellett néhány Kárpát-medencei konferencián is részt vettünk már, ahol a térségben adódó környezetvédelmi problémákat vitattuk meg, s ezekre kerestünk megoldási lehetőségeket.

Munkánk legnagyobb támogatói maguk a tagjaink. Hihetetlen mennyiségű energiát invesztálnak az egyesületbe, pénzben ki sem lehet fejezni lelkesedésüket, segítségüket. Ami az anyagiakat illeti, pályázatokat célzunk meg, s az innen befolyó összegekből gazdálkodunk.

Együttműködtök más civil szervezetekkel, hasonló célú egyesületekkel?

Természetesen! A zentai civil szervezetekkel nagyon jól össze tudunk dolgozni, attól függetlenül, hogy környezetvédők vagy sem. A környező községekben lévő civil szervezetekkel (főként ifjúsági és környezetvédelmi egyesületekkel) is felvettük a kapcsolatot. Ezenfelül jó barátságban vagyunk néhány magyarországi civil szervezettel is. Több alkalommal vettünk részt magyarországi környezetvédelmi találkozókon, s igyekszünk az ottani fesztiválokon is megjelenni, ezzel népszerűsítve munkánkat, illetve a környezettudatos gondolkodásmódot. Így jutottunk el például a szegedi SZIN fesztivál, vagy a tokaji Hegyalja fesztivál civil falujába.

Ha már a fesztiváloknál tartunk, a Vajdasági fiatalok legnépszerűbb fesztiválján, a Nyári Ifjúsági Játékokon állandó résztvevők vagytok. Mivel várjátok a találkozóra érkező fiatalokat?

Számunkra a Nyári Ifjúsági Játékok kivételes lehetőség arra, hogy minél több fiatalt avassunk be tevékenységünkbe. Minden alkalommal játékos figyelemfelkeltő akciót szervezünk a fesztiválozóknak, melynek során a szervezetünkről is tájékoztatást kapnak. Az első alkalommal például egy óriási nagy műanyag palackot építettünk, sok palack összegyűjtésével. Ezzel a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára kívántuk rámutatni. Azóta szinte évről-évre működtetünk palackgyűjtő helyet, szelektív hulladékgyűjtő helyet, ahol a fiatalok bizonyos mennyiség leadása után ajándékot kapnak. Így szeretnénk őket motiválni az akcióban való részvételre, s abban bízunk, hogy az itt látott jó példát otthon is folytatják majd. Ugyanezt tesszük a zentai Civil Napok rendezvényen, illetve a Mosolytenger Gyermekfesztiválon is, ahol játékba csomagolva kínálunk hasznos információkat a környezetvédelemről, a környezettudatos gondolkodásról az adott korosztályra mérve.

Szerbia szinten mennyire valósul meg a környezettudatos gondolkodásmód, s milyen mértékben foglalkoztatja a köztudatot a környezetvédelem?

Személyes tapasztalataink alapján az a következtetés vonható le, hogy amikor megkezdtük munkásságunkat, ennek csak a hiánya érződött. Azóta eltelt öt-hat év, s úgy látjuk, egyre több cég kezd a hulladék újrahasznosításba, országos szinten törődnek a környezetvédelmi problémákkal, minden évben meghirdetik a Tisztítsuk meg Szerbiát nevű akciót, amely komoly médiafigyelmet, reklámot kap, egyszóval egyre többet foglalkoznak ezzel a témakörrel, ami mindenképp örvendetes. Jó irányba haladunk, de nagyon hosszú út áll még előttünk ahhoz, hogy nyugodtan hátradőlhessünk

Hazánkban megoldható a veszélyes hulladékok gyűjtése és feldolgozása?

Sajnos Szerbiában csak a könnyen feldolgozható hulladék (papír, fém, műanyag) újrahasznosítása van megoldva. Az elektromos hulladék begyűjtése nincs tökéletesítve, a nagyobb központokban is csak akciószerűen megy végbe. Hatályba lépett ugyan egy törvény e problémák megoldására: a nagyvállalatoknak kötelességük visszavenni a csomagolóanyagok egy részét, valamint olyan csomagolóanyagot kell gyártaniuk, amelyek újrahasznosíthatók, el kell számolniuk az olajfelhasználással, de ennek megvalósítása kevésbé működik még a gyakorlatban.

Ami számunkra hihetetlen, hogy az ország területén az üveg újrahasznosítására nincs lehetőség. Hiába rendelkezünk üveggyárral, senki sem hajlandó átvenni a használt üveget, mely így a szemetesben, vagy egy út menti árokban landol.

Így csökkentsd az ökológiai lábnyomod

Alapvetően nagyon sok kis hasznos tanács van arra, hogy hogyan lehet környezettudatosabban élni. Nem kell lemondanunk az eddig megszokott kényelmünkről ahhoz, hogy tehermentesítsük környezetünket. Íme néhány tipp, mely kis lépés neked, de annál nagyobb a Földnek:

  • Ne hajíts ki autóból szemetet, ne szórd el az uzsonnás papírt a suliból hazafelé!
  • Ne használd felelőtlenül a melegvizet! Felesleges minden nap teleengedned a kádat, órákig tartó pancsolás helyett végy inkább egy frissítő zuhanyt!
  • Vegyél egy csinos fogmosópoharat, s ne folyóvíz mellett mosd tisztára fogaidat!
  • Amíg a reggeli pirítósod kened, csukd be a hűtő ajtaját, még akkor is, ha csak egy perc az egész!
  • Szerezz be újratölthető elemeket a fényképezőgépedbe, a távirányítóba, az elemmel működő készülékeidbe!
  • Kapcsold ki a tévét, rádiót, stb. mikor elmész otthonról!
  • Ne hagyd órákig standby-módban a számítógépet! Amerikai felmérések szerint akár két erőművet is le lehetne kapcsolni a hálózatról, ha az emberek nemcsak készenléti állapotba kapcsolnák ki a háztartási készülékeket.
  • Húzd ki a mobiltelefon töltőjét a dugóból, miután feltöltődik a telefonod, ugyanis a töltő akkor is fogyaszt áramot, ha a másik vége nem csatlakozik a készülékhez.

Ha még többet szeretnétek megtudni a szervezetről, látogassatok el a www.locator.org.rs oldalra!

Írta: Mészáros Anikó

Most szólj hozzá!

Kövess!