Kimerülő halkészletek Peruban
A csendes-óceáni halkészletek kimerülni látszanak a halkvóták kijátszásának és a túlhalászatnak köszönhetően. Különösen nagy hatással lehet mindez Perura, a világ második legnagyobb halásznemzetségére.
A dél-amerikai ország halászata a nemzet egyik húzóágazata. A kifogott halak többsége élelemként szolgál a hal- és disznófarmokon, míg közel évi egy millió tonnát Ázsiába exportálnak kb. 1.6 milliárd dollár értékben.
Az Ökológus lap beható vizsgálata nyomán fény derült arra, hogy a perui fogás haledelnek szolgál a skót lazacfarmokon, amely alapos aggodalomra ad okot figyelembe véve az iparág és a messziről érkezett haleledel társadalmi és környezeti költségeit.
Egy másik újabb vizsgálat alapján pedig napvilágot látott, hogy temérdek halászati vállalat csal a kifogható halmennyiségeknél és rendszerint túlhalásszák a populációkat, elsősorban a szardella és makréla rajokat, amelyek fennmaradása így komoly veszélybe kerül. A halfajok eltűnése a dél-amerikai régióban nem csak komoly ökológiai katasztrófával jár, hanem veszélyezteti az országok gazdaságát és élelemállátását is.
A jellemzően európai és ázsiai flották, amelyek saját régiójukat már rendszerint túlhalászták,nagyban fenyegetik a Csendes-óceán élővilágát. Ugyanakkor mindez a fogyasztási vágyak csillapításának végett történik.
Ennek értelmében azonban, mi, fogyasztók is befolyásolni tudjuk választásunkkal a flották mozgáskörzetét, vagy éppen nagyságát. Bármennyire kicsi is egy ember választása, mindenképp számít – hiszen tudjuk: sok kicsi, sokra megy. Tehát ha környettudatosan szeretnénk halat enni, akkor vagy válasszunk magyar halfajokat, vagy pedig a Környezeti Védelmi Alapnál nézzük meg melyik tengervizi élőlény kerülhet lelkiismeretfurdalás nélkül az asztalunkra.
Forrás: enn.com
