Megoldás az óceáni szemétre?

2013. június 6. | | TechDivi

teknos a szemetbenEgy holland tinédzser ötletes módszert talált ki, hogyan lehetne megszabadítani a tengereket azoktól a hatalmas szemétszigetektől, amelyek jórészt az ember által kidobott, az óceánok közepén hányódó óriási lebegő hulladékmezőkhöz sodródott műanyagokból állnak. – számol be az esetről a Greenfo.

Az ötlet rendkívül egyszerű. A 19 éves holland Boyan Slat tervei szerint ehhez elég lenne az általa tervezett, rájához hasonló szerkezeteket egymással összekötni, amelyek a vízfelületről fokozatosan felszippantják a lebegő szemetet. Az “Ocean Cleanup Array” névre hallgató projekt iránti lelkesedést mi sem bizonyítja jobban, mint a nagy számú adakozás. A megvalósíthatósági tanulmány összeállítására tervezett 80.000 dollár az indiegogo-n indított adományozó oldalon viszonylag rövid időn belül gyűlt össze.

A futurisztikus szerkezet működési elvének lényege, hogy a víz áramlását kihasználva a lebegő szemét a rájákhoz terelődik, amelyek felszippantják őket. Az elképzelés szerint a megtisztítandó vízfelület nagyságával arányban kell a rájákat is kitelepíteni, amelyek működés közben az óceánfenékhez rögzítenének. A tisztítás folyamatának részét képezné a szemét szétválogatása és újrahasznosításra történő előkészítése is. A környezeti hatások minimalizálása érdekében a szerkezet tervezése során odafigyeltek a megújuló energia-hasznosításra. A rája energiaellátását nap-, valamint a hullámokból kinyert energia biztosítaná.

A fiatal tervező a delfti egyetemen repülőmérnök tanulója. Boyan Slat a helyi TEDX-konferencián mutatta be találmányát, amely tavaly elnyerte az egyetem legjobb műszaki dizájnért kiosztott díját is. A rája elképzelések szerint öt esztendő alatt legalább egy óriás szemétszigetet tudna eltüntetni, és 7 millió 250 ezer tonna műanyagtól tisztítaná meg az óceánt.

Az óceánokban felhalmozódott szemét egyre nagyobb problémát jelent. Alig két éve számoltunk be mi is arról, hogy Európa méretét már közel kétszer meghaladja annak az új kontinensnek a nagysága, amely a Csendes-óceánban a Hawaii-szigetek és Japán között terül el. Az átlagosan akár 10 méter vastagságú kb. 100 millió tonnás lebegő monstrum mára a tengeri áramlatoknak köszönhetően szabadon kószáló gigászi szörnnyé vált, amely komoly fenyegetést jelent nemcsak a helyi, hanem a globális ökológiai folyamatokra nézve is.

Egy idén januárban publikált ausztrál tanulmány szerint, jelenleg már öt hatalmas szemétsziget kering az óceánok közepén, gyakorlatilag az összes nagy óceáni medencében egy-egy, és két év múlva egy újabb kialakulását jósolják az északi Barents-tengeren. Ezek méretéről különböző becslések láttak napvilágot, de a csendes-óceáni szemétszigetek teljes nagysága az Egyesült Államokéval vetekszik, vastagsága pedig akár tízméteresnél is nagyobb lehet. Jóllehet a nagy darabok könnyedén észrevehetők, a hulladék jó része apró műanyagdarabokból áll, ami vagy szuszpendált formában van jelen, vagy pedig éppen csak a vízfelszín alatt lebeg. Emiatt a műholdak és a repülőgépek által készített közönséges felvételeken a szemétszigetek észrevétlenek maradnak.

Óceáni szemétszigetek
Óceáni szemétszigetek (Forrás: NOL)

Április elején az Amerikai Kémiai Társaság éves konferenciáján arról is beszámoltak, hogy egy expedíció kis műanyagszemcsékből álló szigetet észlelt az amerikai Nagy-tavak legkisebb és legsekélyebb tagján, az Erie-tavon. A kutatók 1500–1,7 millió műanyagrészecskét mutattak ki négyzetmérföldenként, és ami sokkal súlyosabb, a törmelékek mérete olyan apró volt, hogy a szennyezés szabad szemmel nem is látszott a vízben. A műanyag-mikrorészecskék aránya 24 százalékkal magasabb volt a Nagy-tavakban, mint az Atlanti-óceán déli részén lebegő szemétszigetekből gyűjtött vízmintákban. Ez pedig azért különösen veszélyes, mert ezeket az apró törmelékeket a halak és más vízi élőlények le is tudják nyelni, ami súlyos mérgezéseket okozva tömeges pusztulást okozhat, de enyhébb koncentrációban a halhúsban felhalmozódva emberi fogyasztásra is káros lehet.

Az első összefüggő szemétszigetet csupán a kilencvenes években fedezték fel, de mára kiderült, a tengeri áramlatok által fenntartott és összesűrűsödött lebegő szemét csak a Csendes-óceánban két különálló és több millió négyzetkilométeres vízfelületen terül el. A szemétdarabok között a műanyag palackoktól a játék mackókig mindenféle megtalálható, s a kutatók úgy számítják, az egyes darabok a kidobástól számítva ötven évig sodródnak, amíg a szigetekhez nem érnek. Ebből az következik, hogy amennyiben valamilyen nemzetközi összefogással el is tüntetnék az óriási szemétszigeteket, az úton lévő műanyaghulladék még évtizedekig újraalkotná azokat.

A tanulmány írói a helyzet ellenére még szerencsésnek tartják azt, hogy a lassan lebomló műanyagok egyelőre az óceánok tápanyagban legszegényebb, ún. tengeri sivatagjainak területein koncentrálódnak. A kutatók szerint a hulladék egyötöde a hajókról és az olajfúró szigetekről származik, a maradék nagyobbik rész pedig a szárazföldről.

Megfigyelések szerint az albatroszok, tengeri halak, fókák, delfinek és bálnák a tengeren hányódó szemét következtében tömegesen pusztulnak el. Egy tavalyi vizsgálat a begyűjtött halak majdnem tíz százalékának gyomrában talált apró műanyagdarabkákat. Az eredményekből úgy becsülik, a közepes vízmélységben élő halak az északi Csendes-óceánon évente nagyjából 12-24 ezer tonna műanyagot nyelnek le. Az azonban kétségtelen, hogy az óceánok közepén még így is kevesebb a kár, mint a táplálékban dúsabb parti vizekben.

Sebille kutatócsoportja GPS-szel felszerelt vándorbóják segítségével figyelte meg, miképpen csatlakozik a szemét az áramlatokon keresztül a szemétszigetekhez, és felismerték, hogy nem egyes országok, netán a szigetekhez legközelebbi tengerpartok a felelősek a szemétfoltokért. Sőt azt is kimutatták, hogy a körben forgó szemétszigetek az áramlások révén eddig nem ismert módon kapcsolatban állnak egymással. Ismerve azonban az emberiség környezetvédelmi gondokra adott reakcióidejét, kérdéses, hogy a legtöbbünk elől rejtve növekvő problémára mikor és hogyan lesz végleges megoldás.

Forrás: ScienceCaffe

Most szólj hozzá!

Kövess!