Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból?

2015. december 3. | | KultDivi
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ce/Diamond_miners-1-.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ce/Diamond_miners-1-.jpg

“A viszonyok embertelenek voltak. A fegyveres csoportok a törvényen kívül állónak tekintették magukat, és senki nem tudta megfékezni őket.” Axel Mutia Mburano így írja le a mindennapjait, amelyek egy kongói bányában teltek, ahol 15 000 sorstársával kézzel fejtette az ónkövet, és aranyat mosott a közeli folyóban puskacsövek árnyékában.

Ezen bánya csak egyike a sok ezernek, amely a Kongói Demokratikus Köztársaságban működik. Az ásványi anyagokban rendkívül gazdag országban már 1998 óta tartanak az erőszakos konfliktusok, amelyek 5,4 millió ember életét követelték.

A bányászat évtizedek óta rengeteg embernek biztosít megélhetést az országban. Azonban amikor a bánya, ahol Axel is dolgozott, 2008-ban fegyveres csoportok kezére került, a munkakörülmények a rabszolgasághoz váltak hasonlóvá. A bányászok gyakran éjjel-nappal dolgoztak, többen egyszerűen belehaltak a kimerültségbe.

Az ónból és aranyból származó bevétel segít fenntartani az itteni fegyveres csoport hatalmát, és ezzel egy évek óta tartó háborúskodást is. A helyiek teljesen ki vannak szolgáltatva a fegyveresek uralmának. Kényszermunka, fegyveres támadások, nemi erőszak és egyéb jogsértések mind a velejárói a helyi konfliktusoknak.

Globális jelenség

Az ásványok és egyéb természeti erőforrások kereskedelme fegyveres csoportokat és korrupt hadseregparancsnokokat pénzel több országban, többek között Afganisztánban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Kolumbiában: Az elmúlt hatvan évben az országokon belüli konfliktusok legalább 40%-a volt összefüggésbe hozható a természeti erőforrásokkal, A Közép-Afrikai Köztársaságban, Kolumbiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban az ásványok kereskedelme is hozzájárult azon konfliktusokhoz, amelyek miatt közel 10 millió ember vált földönfutóvá, Afganisztánban a tálibok a bányászatból származó hasznok 20%-át fölözik le az általuk kontrollált területeken, miközben az országban mintegy 1400 illegális bánya működik.

Honnan jön a rengeteg pénz mindehhez?

Közvetve az olyan fogyasztóktól, mint Ön vagy én, akik autót, telefont, lámpát, cipzárat vagy fogkrémet használnak. Manapság számtalan elektronikai és egyéb használati cikk szerves részét képezik az olyan ásványok, amelyek erőszakos konfliktusokkal köthetőek össze. Leggyakrabban ezek az arany, ón, tantál és volfrám, és olyan konfliktuszónákból származhatnak, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság, Afganisztán vagy Kolumbia.

Lehet tenni ellene

Az Európai Unió jelenleg egy olyan szabályozáson dolgozik, amely ezen ásványok behozatalára vonatkozna és az importőrök számára fogalmazna meg előírásokat. A cégeknek fel kellene mérniük a felmerülő kockázatokat és lépéseket kellene tenniük, hogy konfliktusmentes bányákból származó ásványokat vásároljanak.

A kérdés, hogy egy kötelező és a teljes ellátói láncra vonatkozó szabályozás kerül-e elfogadásra, amely képes érdemi változást elérni. Ezért a CEEweb for Biodiversity) a partnereivel együtt arra kéri a kormányt, hogy egy erős szabályozást támogasson az uniós tárgyalások során.

Az OECD országok már elfogadtak önkéntesen alkalmazható irányelveket a problémával kapcsolatos kockázatok felmérésére és kezelésére. Ezen túllépve az USA-ban törvény írja elő kötelező módon a felelős vállalati magatartást, így az oda exportáló európai vállalatoknak már most meg kell felelniük ilyen előírásoknak. Az Európai Unió mostanáig le volt maradva a probléma jogi kezelésében. Egy éppen most tárgyalt szabályozás ezt meg fogja változtatni, csak kérdés, hogy milyen eredménnyel. Az Európai Bizottság gyenge javaslatára reagálva az Európai Parlament egy sokkal erősebb, kötelező érvényű szabályozásra tette le a voksát májusban, amelyet civil szervezetek is támogatnak. Egy erős szabályozás négy ásvány (arany, ón, tantál és volfrám) behozatalára vonatkozna az Unióba akár ásványi anyag formájában, akár termékek részeként, és kötelező módon írná elő a cégeknek, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítsanak. Ez a kockázatok felmérését és kezelését jelentené, igazodva a cégek méretéhez, körülményeihez és elhelyezkedéséhez az ellátó láncban. A következő hónapokban a tagországok egy közös európai álláspontról állapodnak meg a Tanácsban a parlamenti döntés fényében, amelyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság felé képviselnek majd. A tárgyalások végeredményeként fogják majd elfogadni az új európai szabályozást. Magyarországnak is, mint minden tagállamnak, fontos szerepe van a közös európai álláspont formálásában. A kormánynak határozottan ki kell állnia egy erős uniós szabályozás mellett, amely érdemben segíthet megfékezni a jogsértéseket, fegyveres konfliktusokat és az ezzel összefüggő tömeges elvándorlásokat.

Ha Ön is úgy gondolja, hogy Magyarországnak ki kell állnia az emberi jogokért és hogy az európai cégeknek is felelősséget kell vállalniuk, hogy a működésük milyen hatással van más országokra és az emberekre, akkor írja alá a magyar kormánynak címzett petíciónkat, hogy a jövőben ne legyünk akaratunk ellenére a konfliktusok és jogsértések anyagi támogatói!

Forrás: CEEweb és Sciart.hu

Most szólj hozzá!

Kövess!