Tojás-koleszterin
A tojás ősidők óta az emberiség egyik legalapvetőbb és legértékesebb tápláléka, elsőrendű, teljes értékű fehérjéje és tökéletes arányú zsírösszetétele mellett bőséges forrása a vitaminoknak és fontos ásványi anyagoknak.
Mégis manapság alig esik erről szó, rendszeres fogyasztása pedig fel sem merül.
Viszont a tojás kapcsán gyakran lehet hallani, hogy magas koleszterintartalma miatt infarktust, agyvérzést, érelmeszesedést kialakulásában lehet szerepe, fogyasztását emiatt csökkenteni ajánlják.
A koleszterin
Az emberi (és állati) szervezet számára nélkülözhetetlen, életfontosságú anyag. A sejtek membránjainak fontos építőköve, melyből igen nagy a szükséglet a fejlődés folyamán egyre szaporodó és növekvő sejtek igénye miatt, később pedig az állandóan pusztuló sejtek pótlására. Előanyaga számos fontos, a szervezet működését szabályozó hormonnak.
A máj a koleszterinmolekulát epesavvá alakítja, mely a zsírok és zsírszerű és zsíroldékony anyagok emésztésében, felszívódásában, majd a sejtekbe jutásában játszik fontos szerepet. Epesavvá alakulva megszűnik, felhasználódik a koleszterinmolekula, ez az egyetlen lehetséges biokémiai út az emberi szervezetből a koleszterin eltávolítására. Ráadásul az epesav jelentős mennyiségű koleszterint is visz magával a májból az epeutakba és onnan tovább kerülve a bélrendszerbe, a széklettel jórésze végleg távozik az emberi szervezetből.
A szervezetnek olyannyira szüksége van a koleszterinre, hogy ha nem jut hozzá kívülről, akkor képes saját maga is megtermelni.
A fölöslegben maradó koleszterinmennyiségtől az elimináció révén szabadul meg, az ezek után a szervezetben maradó koleszterin már valóban káros, mert ez lerakódik az érfalakra, meszesedést okozva.
A táplálékból származó és a szervezetben termelődő változó mértékű koleszterinkínálat, a szükséglet szerint szintén változó mennyiségben felhasználódó koleszterin és az elimináció összhangja teremti meg a koleszterin-anyagcsere egyensúlyát. Az egyensúly felborulását okozhatják elenyésző hányadban örökletes tényezők, illetve a túlzott bevitel, vagy a csökkent elimináció.
Az ételekkel változó mennyiségű koleszterin jut a belekbe, ahonnan annak mintegy kétötöde szívódik fel.
Ha az étrendben megfelelő a telítetlen (kétharmadnyi) és telített (egyharmadnyi) zsír aránya és kalóriákból sincs több a szükségesnél, akkor a benne levő koleszterin lényegesen nem befolyásolja a koleszterinszintet!
Az ételekkel elfogyasztott koleszterin nagyobb mennyisége is csak a mindennapos, legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli bevitel esetén emeli a koleszterinszintet, ugyanis ennyi idő szükséges az új egyensúly beállásához. Tehát az alkalmankénti – akár másodnaponta – nagyobb koleszterinfogyasztás, legyen az belsőség vagy soktojásos rántotta, nem vezet a vérszint megemelkedéséhez.
Sajnos a média befolyása miatt az emberekben kialakult egy félelem az ételekben levő koleszterintől, ami miatt leszoktak a tojásról (is), megfosztva magukat más étellel nehezen pótolható fontos anyagoktól.
