1993-ban május 22-t a Biológiai Sokféleség Világnapjának nyilvánította ki az Egyesült Nemzetek Szervezete. Lassan 20 éve ezen a napon a biodiverzitást világszerte ünneplik hangsúlyt adva ezzel a földi sokszínűség fontosságának. Küldetésünkből fakadóan ez az egyik legfontosabb  ‘zöld jeles nap’, amelynek keretében a A CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Diverziti Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége biológiai sokféleséghez kapcsolódó programokat szervez kicsiknek és nagyoknak.  

Időpont: 2012. Május 22. Kedd, 17:00-tól 22:00-ig.

Programok 17^h-20^h:

• Memóriajáték védett állatokkal és növényekkel
• “párosítsd össze!” játék
• Biodiverzitás kvíz
• Kézműves foglalálkozások (pénztárca készítés tejesdobozból, nyomda, stb.)
• Gazdálkodj felelősen! társasjáték
• Békalandor társasjáték
• És még számos egyéb izgalmas játék!

Programok 20^h-22^h:

• Rövidfilm vetítés a Green-Go Filmfesztivál és a Diverziti Egyesület zöld kisfilmjeiből

Helyszín: A Grund (1082 Budapest, Nagytemplom utca 30.), www.agrund.hu

 A programok és a filmvetítések ingyenesek. Mindenkit sok szeretettel várunk!

Kattints ide a beágyazott videó megtekintéséhez.

Ha kíváncsi vagy, hogy még mennyi ideig elegendőek haltartalékaink, hogy mit ne együnk egy halétteremben és hogy mit tehetünk, hogy még unokáink is lássanak egy életteli óceánt és tengert, akkor gyere el a a budapesti Francia Intézetbe (1011 Budapest, Fő u.17.) május 21-én 18 órára, ahol a Greenpeace és a Diverziti Egyesület közreműködésével vetítésre kerül az érdekes és szemfeltáró dokumentumfilm Magyarországon először.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A vetítés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni Méhész Nóránál lehet ezen a címen uh.ecaepneergnull@egas.

Tervezett program:

1. A budapesti Francia Intézet képviselőjének köszöntője
2. A Greenpeace halászati kampányfelelősének bevezetője
3. Az utolsó fogás című film vetítése
4. Kötetlen beszélgetés a filmről

Kapcsolat:

Greenpeace: Rodics Katalin, uh.ecaepneergnull@scidor.nilatak, 06 20 4791916

Kép: Wikimediacommons

Korábban a tudósok a testnagysággal-és tömeggel, a generációs idő hosszával, vagy az élettartammal próbálták összefüggésbe hozni az egyes fajok közötti, vagy fajokon belüli, ilyen irányú eltéréseket. Azonban ezek alapján nem sikerült kimutatni különbségeket, s az anyagcsere-vizsgálatok sem hoztak áttörést a kérdés megválaszolásában.

A jelen cikk témáját képező kutatás vezetője szerint viszont már eleve hibás mintavétellel dolgoztak elődjei, ugyanis aktív mozgást végző helyett pihenő időszakban folytatták kísérleteiket, amely szerinte a vadonban nem igazán releváns. Így ő 50 különböző nyílméreg-békafaj közel 500 egyedén végzett megfigyeléseket, miután megfuttatta őket egy mókuskerékben. Az oxigén-felhasználás monitorozását követően genetikai vizsgálatok következtek, amelyben munkatársaival 50 gént hasonlítottak össze a jó-és rossz kondícióban lévő békafajoknál.

Számos változásra bukkantak, de csak a mozgékonyabbnak bizonyult fajok esetében. Annak érdekében, hogy más lehetséges felelősöket kizárjanak, kapcsolatot kerestek több különféle tulajdonság és a genetikai variabilitás között, ám csak a sportos alkat esetében igazoltak összefüggést.

Ennek magyarázatát egyelőre homály fedi, de valószínűleg a szabadgyök-termelődés áll a háttérben. Ugyanis sporttevékenység végzése közben több oxigéngyök termelődik (bár hatékonyabb az antioxidáns rendszer is), amelyek nagy sikerrel tudnak mutációkat, azaz változásokat létrehozni a génekben. Zárszóként viszont érdemes hangsúlyozni, hogy mindaz, ami igaz a hidegvérű állatokra, azaz a hüllőkre és kétéltűekre, egyáltalán nem biztos, hogy a melegvérű szervezetek esetében is helytáll.

Tehát ne tessék mozgásszegény életmódra váltani, mert a mi esetünkben több, mint valószínű, hogy azzal csak a túlsúlyunk gyarapodna, a DNS-ünkben lévő mutációk száma nem!

Forrás: ScienceCaffe

Kép: Freedigitalphotos

Jean-Paul Jaud, Vigyázat ehető! – a francia bioforradalom című filmjét, korábban már sikeresen forgalmaztuk. A környezetszennyezés problémájára fokozottan érzékeny rendező új filmje, a mindössze tizenkét éves Severn Suzuki történetével indul, aki generációjának jövőjéért szólalt fel, az 1992-ben Rio de Janeiróban összehívott Világcsúcson. Egyszerű és élhető jövőt szeretett volna, ahol az étel és a víz nem mérgezett és nem kell félnünk levegőt venni. Azóta eltelt majdnem húsz év, a helyzet pedig csak romlott. Severn most várja első gyermekét és újra beszél, ezúttal mindannyiunkhoz, a generációkon és személyes életeken átnyúló súlyos környezetvédelmi problémákról.

A film egyik fő erénye, hogy a gyerekekben is tudatosítja, az ökológiai érzékenység, a környezettudatossá válás fontosságát. Mindezt megindító és érzékletes képi világgal, dinamikus zenével és történetvezetéssel éri el, ami egyszerre teszi tanulságossá és szórakoztatóvá a filmet, kiemelkedve a hagyományos dokumentumfilmek közül. Ezáltal Severn megindító könyörgése, egységes történetté áll össze, múlt és jelen egyidejűségévé, amelyben a japán rizstermesztő, a korzikai szőlőművelő és a francia farmer törekvései találkoznak – megtartani a generációk óta őrzött földek termékenységét a jövő generációjának. A felelősségvállalás alól senki nem vonhatja ki magát, mert egyszer mindenki gyermek volt, és szülővé válik: „A földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

A Föld 4,5 milliárd éves története során, több olyan univerzális katasztrófát is túlélt, melyben az élet nagy része elpusztult. Most úgy tűnik éppen az ember, mint a Föld mostohagyermeke, sodorja veszélybe az életet a földön, a környezet érzékeny egyensúlyát. Ez a film, a Föld édes-gyermekeinek, környezettudatos és felelős hangja. Mint a film forgalmazói, reméljük minél több nézőhöz eljut.

Kattints ide a beágyazott videó megtekintéséhez.

Vetítések az Urániában:

Kedd, május 1 – 20:30

Szerda, május 2 – 16:30

További információ:

http://www.anjoulafayette.eu/severn

http://www.severn-lefilm.com/

A Duna-Ipoly Nemzeti Park hagyományos Föld Napi rendezvénye a budapesti Pál-völgyi-barlangnál kerül megrendezésre. A DINPI és civil partnerei a standoknál most is vetélkedőkkel, kézműves foglalkozásokkal, állatbemutatóval várják a játékos kedvűeket, a programot Gryllus Vilmos egyórás koncertje zárja.
Helyszín: Pál-völgyi-barlang kőfejtője (1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.), 8-16 óráig.

A szintén színes programokat ígérő Föld Fesztivál egész héten zajlik a Fővárosi Állatkertben, ahol kicsiket és nagyokat egyaránt várnak 10-től 17 óráig.

A húsvéti ünnepekre sem sikerült megtisztítani a szicíliai Palermo városát a három hete el nem szállított szeméttől, mely környezeti katasztrófahelyzetet teremtett.

“Úgy érezzük magunkat, mintha Nápolyban lennénk” – nyilatkozták Palermo lakosai a sajtónak. Mint elmondták, azt remélték, hogy a városi önkormányzat legalább húsvétra el tudja takarítani a járdákat és az úttestet is már másfél méter magasan beborító szeméthegyeket. Palermo központjában néhány helyen láttak ugyan szemetes kamiont, de a külvárosban továbbra is kétezer tonna hulladék rohad a szabad ég alatt.

A lakosok autóval viszik a szemetet a peremkerületekbe és itt szabadulnak meg tőle. A hulladékot éjszaka felgyújtják. Nappal a bogarak és patkányok, éjszaka az égő szemétből felszabaduló gázok okoznak járványveszélyt és környezeti katasztrófát – hangoztatta a palermói városi köztisztasági vállalat (Amia) illetékese. A rendkívüli szeméthelyzetet az Amia dolgozóinak hetek óta tartó sztrájkja okozta. A vállalat kasszája üres és nem tudja dolgozóit kifizetni. A palermói ügyészség az Amia több száz dolgozója ellen vizsgálatot indított, mivel erőszakot alkalmazva a sztrájkhoz nem csatlakozókat is megakadályozták munkájuk elvégzésében.
A Nápolyt és környékét ellepő háztartási hulladékot tavaly óta hajókkal Hollandiába és Svédországba szállítják. A nápolyi kikötőből induló hajók hetente ötezer tonna szemetet visznek el tonnánként százötven euróért. A nápolyi családok szemétszállítási díja pedig évi ötszáz euró fölé emelkedett – jegyezte meg a nápolyi sajtó.

Forrás: www.greenfo.hu

Kép: freedigitalphotos.net

Szudánnal kapcsolatban a többség talán a fenti fogalmakra asszociál, noha ez az észak-kelet-afrikai ország pont az összetettségével fog meg, azzal, hogy lehetetlen megfejteni.

Farkas Eszter, aki csaknem három évet töltött Szudánban ENSZ-önkéntesként, ezt a képet igyekszik árnyalni vetítéses élménybeszámolójával április 23-án 18:30-tól a VIII. kerületi Macska Kávézóban.

Tarts velünk, ha szeretnéd megtudni, hogy mi az a gumiarábikum vagy milyen, amikor a habub során patakokban csorog a homok a szélvédőn. Bár arra nem vállalkozunk, hogy megmutatjuk a tavaly július 9-ig létező “nagy” Szudán sokszáz törzsének összes arcát, láthatsz fotókat a Nyugat-Afrikából ide vándorolt mbororókról, núba aranyásókról és kartúmi hip hop költőkről.

A nyolcmilliós főváros, Kartúm határain túl merészkedve megpillanthatod a Núba-hegyekben virágzó, rózsaszín fákat, a Szudán és Dél-Szudán határán veszteglő menekülteket, találkozhatsz marhatenyésztő nomádokkal és miután ittál egy forró mentateát az utcai teásasszonynál, a Núbiai-sivatag piramiscsoportjainak érintésével felrepülhetsz északra a Vörös-tengerig.

Farkas Eszter az ENSZ békefenntartó missziója által kiadott In Sudan magazin társszerkesztője volt Kartúmban, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik.

Az ingyenes eseményre jelentkezhetsz a Facebookon: http://www.facebook.com/events/357207400981968/

A közelmúltban több egyetem kutatói, így a californiai, a los angelesi és az alabamai tudósok közösen hozták nyilvánosságra legújabb felfedezésüket a Molecular Phylogenetics and Evolution hasábjain. Brad Shaffer és kutatótársai DNS vizsgálatok eredményei alapján sikeresen azonosítottak egy új leoprádbéka fajt New York városban és régiójában, ezzel egy újabb faj került az amúgy is népes leopárdbákák családjába.

A kutatók szeritn a békafaj a terület endemikus faja lehet, amely a város terjedésével a beszűkülő vizes területekre szorult, kis populációkban fennmaradva Manhattan és Bronx egyes területein.

Már az 1800-as években felfigyeltek arra, hogy egyes leopárdbékák eltérő hangot adnak ki, amit akkor “magányos” egyedeknek gondoltak. A terület jellemző leopárdbékáira ugyanis jóval elnyújtottabb nászdal, míg az újonnan felfedezett faj egyedeire rövidebb, tompább hangok jellemzők. A korabeli technológiák nem tették volna lehetővé a fajok elkülönítését, hiszen a két békafaj nagyon hasonlít egymásra, elkülönítésükre a modern molekuláris biológiai ismereteinkre és technikáinkra volt szükség.

A kutatók a helyszínen véletlenszerűen gyűjtöttek be békaegyedeket, amelyeken egyenként DNS elemzést végeztek. Az így kapott eredmények tették egyértelművé, hogy két külön fajról van szó. A gyakoriságok eloszlása alapján a kutatók rámutattak arra, hogy az új faj igen ritka, így veszélyezetett lehet, ami  ”felvet természetvédelmi aggályokat is” – hangoztatta Joanna Burger a csoport egyik ökológusa.

Az új faj elnevezésére még várni kell, addig is ”Rana sp. November” néven lesz katalogizálva.

Forrás és kép: ScienceCaffe.com via National Science Foundation

Az alapítvány létrehozásával továbbra is a kommunikáció áll csapatunk tevékenységének középpontjában. Fő feladatunknak tekintjük, hogy népszerűsítsük és gyakorlatias megoldásokkal segítsük a környezettudatos életmódot, rugalmasan, nyitottan, mások igényeit felismerve építsünk kapcsolatokat és kínáljunk lehetőségeket – mondta az MTI-nek Varga Judit, a szervezet ügyvezetője.

“Úgy gondoljuk, hogy az élelmiszertermeléshez kapcsolódó folyamatok a világ jelenlegi legkomolyabb problémáit kötik össze: a természeti erőforrások túlhasználását, a gyors népességnövekedést, az egészségtelen életmódot, a klímaváltozásból eredő környezeti katasztrófákat, a fenntarthatatlan fogyasztást és a gazdasági bizonytalanságot” – hangsúlyozta az ügyvezető.

Útjára indították a Felelős Gasztrohős című programot, amely a pazarlással veszi fel a harcot. “A tudatformálás szempontjából például elengedhetetlennek látjuk, hogy Magyarországon is kidolgozásra és bevezetésre kerüljön egy olyan rendszer, amelynek segítségével a vendéglátóhelyeket felelős – vagy felelőtlen – működésük szerint lehet vizsgálni, egymáshoz viszonyítani és kiemelni a valódi gasztrohősöket” – magyarázta kezdeményezésük hátteréről Varga Judit.

Az alapítvány további tervezett programjaival is olyan gyakorlatias megoldások kidolgozására törekszünk, amelyekkel megkönnyíthető és népszerűsíthető a környezettudatos életforma: a Vidd a lapot elnevezésű programunk célja, hogy az óvodák számára gyűjtse a vállalatoknál felgyülemlett, csak egyik oldalon használt papírlapokat. A Fatérkép az élhető fővárosért program pedig a budapesti fák felmérését célozza, az adatokat térképen és nyilvános, szerkeszthető adatbázisban megjelenítve – tette hozzá.

Forrás: MTI