Találkozó: Február 4. szombat, 8 órakor a Keleti pu-n fent a kijelző alatt.
Érkezés: aznap, késő délután

Terv: Vonattal Bag vasútállomásig megyünk (jegyár 930 Ft), ahonnan gyalogosan Gödöllő irányába indulunk a következő pontokat érintve:

- Ebédlő út
- Erzsébet-pihenő
- Kőkereszt
- Király út
- József főherceg arborétum
- Gödöllő-Állami telepek v.m.

Hazautazás szintén vonattal a Gödöllő-Állami telepek vasútállomástól (650 Ft).

Ajánlott felszerelés: egynapos hátizsák, időjárásnak megfelelő ruházat, kényelmes túracipő (bakancs), enni- és innivaló, fényképezőgép, bérlet és pénz az utazáshoz

Táv: 20 km

Ha velünk tartanál, kérünk, jelezd itt, vagy a kirándulás Facebook eseményénél: http://www.facebook.com/events/286184071444829/

A dél-amerikai ország halászata a nemzet egyik húzóágazata. A kifogott halak többsége élelemként szolgál a hal- és disznófarmokon, míg közel évi egy millió tonnát Ázsiába exportálnak kb. 1.6 milliárd dollár értékben.

Az Ökológus lap beható vizsgálata nyomán fény derült arra, hogy a perui fogás haledelnek szolgál a skót lazacfarmokon, amely alapos aggodalomra ad okot figyelembe véve az iparág és a messziről érkezett haleledel társadalmi és környezeti költségeit.

Egy másik újabb vizsgálat alapján pedig napvilágot látott, hogy temérdek halászati vállalat csal a kifogható halmennyiségeknél és rendszerint túlhalásszák a populációkat, elsősorban a szardella és makréla rajokat, amelyek fennmaradása így komoly veszélybe kerül. A halfajok eltűnése a dél-amerikai régióban nem csak komoly ökológiai katasztrófával jár, hanem veszélyezteti az országok gazdaságát és élelemállátását is.

A jellemzően európai és ázsiai flották, amelyek saját régiójukat már rendszerint túlhalászták,nagyban fenyegetik a Csendes-óceán élővilágát. Ugyanakkor mindez a fogyasztási vágyak csillapításának végett történik.

Ennek értelmében azonban, mi, fogyasztók is befolyásolni tudjuk választásunkkal a flották mozgáskörzetét, vagy éppen nagyságát. Bármennyire kicsi is egy ember választása, mindenképp számít – hiszen tudjuk: sok kicsi, sokra megy. Tehát ha környettudatosan szeretnénk halat enni, akkor vagy válasszunk magyar halfajokat, vagy pedig a Környezeti Védelmi Alapnál nézzük meg melyik tengervizi élőlény kerülhet lelkiismeretfurdalás nélkül az asztalunkra.

Forrás: enn.com

Kép: freedigitalphotos.com

A ganajtúrók nagyobb állatok ürülékét fogyasztják. Ehhez a trágyából egy náluk nagyobb golyót formáznak, amelyet lábaik segítségével alkalmas helyre gurítanak, ahol táplálékraktár gyanánt elássák. A nőstények petéiket az elásott trágyagolyóra rakják, amely a későbbiek során utódaik táplálékforrása lesz.

Mielőtt a bogarak a trágyagolyót elkezdenék gurítani, felmásznak rá, és megfordulnak saját tengelyük körül. Ez segít nekik, hogy a szállítás során egyenes irányban maradhassanak – írja Emily Baird, a svédországi Lundi Egyetem kutatója és csapata a PLoS ONE című folyóirat internetes kiadásában.

A kutatók egy dél-afrikai tanyán figyelték meg, hogy mikor adják elő jellegzetes forgásukat a Scarabaeus nigroaeneus fajhoz tartozó ganajtúrók. Ez többnyire közvetlenül a golyó elkészültét követően történt, mielőtt a bogarak elkezdték volna gurítani azokat. Ha útjuk során megzavarta őket egy akadály vagy elvesztették a golyóval való kapcsolatukat, gyakran újból felmásztak rá, és újra kezdték a táncot, mielőtt folytatták volna útjukat.

A kutatók egy enyhén hajlított, felül nyitott csőbe kényszerítették az állatokat, hogy eltérítsék őket választott útirányuktól. Ez esetben is fokozott táncba kezdtek a bogarak, de csupán akkor, ha láthatták az eget.

Egy másik kísérlet folyamán egyenes alagúton át vezették a bogarakat, és tükrök, valamint árnyékolók segítségével elhitették velük, hogy hirtelen a másik oldalon süt a nap. Erre fel az állatok újra és újra felmásztak golyójukra, és mindannyiszor táncot lejtettek.

Forrás: MTI

Az Ausztráliában és Új-Zélandon honos lugasépítő madarak rafinált rituálét eszeltek ki, hogy meghódítsák a hölgyek szívét. Gallyakból lugast építenek, és világos tárgyak egyvelegével díszítik fel. A látványtól odavonzott tojóknak a hímek rikítóan színes tárgyakat kínálnak fel, például gyümölcsöket. Ők maguk ugyanis jelentéktelen megjelenésűek, és így nagyobb védelmet élveznek a ragadozókkal szemben, mint más madárfajok hímjei, amelyek feltűnő tollruhával csalogatják magukhoz a másik nemet.

Mivel a távolabbi tárgyak kisebbnek látszanak, a lugasból kitekintve úgy tűnik, hogy minden begyűjtött tárgy egyforma méretű. A világosszürke tárgyakból kialakított dekoratív bejárati rész összességében kisebbnek hat, a világos szín azonban intenzívvé teszi. A lugasba lépő tojók így úgynevezett kényszerperspektívát látnak – írják a melbourne-i Deakin Egyetem kutatói, Laura Kelley és John Endler a Science című folyóiratban a Die Welt internetes kiadásának ismertetése szerint.

A biológusok a mályvapártás lugasépítők (Chlamydera nuchalis) párzási sikerét vizsgálták. Arra az eredményre jutottak, hogy minél jobban sikerült a hímeknek azt a benyomást kelteniük, hogy a tárgyak egyforma méretűek, annál nagyobb sikert értek el a tojóknál. Szerepet játszott az is, hogy a lugason belül honnan szemrevételezte a tojó az alkotást.

Egyelőre tisztázatlan, hogy miért épp az optikai csalódás játszik döntő szerepet a párzási sikerben. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a világos színű tárgyak annál tovább lekötik a tojó figyelmét, minél jobban hasonlítanak egymásra színben és látszólagos méretben.

A kutatók úgy vélik, hogy más fajok is kihasználhatják a vizuális megtévesztés elvét a párválasztás során.

Forrás: MTI

A klímaváltozás lesz hosszú távon a kínai gazdaságot és a kínai emberek jólétét, egészségét és élelmiszerellátását leginkább veszélyeztető tényező – kongatja meg a vészharangot a központi vezetés által kiadott, a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletező legújabb jelentés.

Amennyiben semmilyen intézkedéssel nem próbálják meg ellensúlyozni a környezeti hatásokat, az ország gabonatermelése 2050-re akár 20 százalékkal is visszaeshet – áll a dokumentumban. Változnak az élelmiszertermelés feltételei is, biztosan emelkedik ugyanis az átlaghőmérséklet, a csapadék pedig a nyári és őszi időszakban koncentrálódik majd. A módosulások hatására akár teljesen eltűnhetnek egyes, ma még jelentős mezőgazdasági központok.

A tanulmány szerint az évszázad közepére a közigazgatási egységek felében vízhiány alakulhat ki, negyedükben súlyos, ami éves szinten kevesebb mint 500 köbméter egy főre jutó készletet jelent. Az alacsonyfekvésű parti városokra – ilyen például Sanghaj is – az óceán emelkedő vízszintje, a gyakori dagály és az extrém időjárási jelenségek, így például a tájfunok számának emelkedése fokozott veszélyt jelent majd. Az azokat védő töltések jelenleg nem nyújtanak elegendő védelmet – hívják fel a figyelmet a szakértők.

Kína jelenleg a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, szén-dioxid kibocsátásának csökkenése azonban a következő években nem várható, az 2030-ig biztosan növekedni fog. A jelentés becslése szerint a kelet-ázsiai ország évente mintegy 10,4 százalékkal többet füstöl majd, vagyis az általa a levegőbe eresztett szén-dioxid mennyisége 2020-ra a 9-9,5 milliárd tonnát is elérheti. A British Petrol (BP) olaj- és gázóriás korábban hasonló számokat jósolt, hozzátéve, az emisszió elleni küzdelem Kínában a következő évtized elején akár a 10 ezer milliárd jüant (372 ezer milliárd forint) is elérheti.

A kelet-ázsiai országban ez a második globális felmelegedésről szóló hivatalos tanulmány, a 2011 végére datált jelentés készítői a korábbi, 2007-es kiadást aktualizálták, egészítették ki.

Forrás: MTI

- Az építtetők részéről egyre nagyobb igény merült fel energiatakarékos vagy passzívházak építésére – idézi fel a kezdeteket Bertók Sándor, Zalaegerszeg főépítésze. – Az engedélyeket azonban sorra el kellett utasítani, mert a város olyan pontjain terveztek alacsony energiafelhasználású épületeket, ahol lehetetlen volt beilleszteni az utcaképbe, és nem volt lehetőség kihasználni az előnyöket sem.

A főépítész szerint a passzívház ugyanis nemcsak arról szól, hogy a lakóépület alacsony energiafelhasználású legyen, hanem az egész környezetet tudatosan kell felépíteni; az alternatív energiafelhasználáshoz például kapcsolódhatna a víztisztítás, a hulladékfelhasználás vagy a közvilágítás más jellegű üzemeltetése is. A tervek megvalósításához álláspontja szerint azonban önkormányzati tulajdonú területre van szükség, mert így – ha nem is a város a beruházó – irányíthatnák a folyamatot, hogy a lakóparkban csak ilyen épületeket építsenek.

Az én házam, az én váram

Bertók Sándor szól arról is, hogy az Alsóerdő kirándulóhelyeivel, környezetével “belepasszol a tervekbe”, ideális helyszíne lehet a környezettudatos lakótelepnek.

- Az Alsóerdei úton, az önkormányzat területén kialakított üdülőkörzetben évek óta megállt a fejlődés, a cégeknek egyre kevesebb pénzük van vendégházak építésére – indokolja a döntést. – Az önkormányzat ezért két évvel ezelőtt módosította a rendezési tervet, feloldották a lakóházak építését érintő korlátozást. A főúttól 15-20 méteres védősávval elválasztott területen a víz- és szennyvízcsatorna is rendelkezésre áll. Csökkenti a költségeket, hogy a gázt sem kell bevezetni, mert nem lesz rá szükség, de az energiatakarékos lakóparkban akár az összegyűjtött esővizet is tudják majd hasznosítani.

A tervek szerint a háromhektáros területen a legkisebb telek alapterülete 1500 négyzetméter lesz, így tizennyolc, egyenként 120 négyzetméteres lakóház építésére van lehetőség. Az épületek azonos tervek alapján készülnek, de a családok igényeinek megfelelően fejleszthetők, bővíthetők, átalakíthatók lesznek. A tetőtérben három szobát lehet kialakítani, a 60 négyzetméteres földszinti részhez pedig épülhet garázs, gazdasági és gépészeti rész is. Az építészeti, alaprajzi kialakítással, a házak megfelelő tájolásával, a környezeti adottságok figyelembevételével, a falak, a tetők és a nyílászárók megfelelő hőszigetelésével csökkenthető az épület hővesztesége, így földhővel vagy napkollektorral megoldható a fűtés. A napkollektor például elektromos energiát is termel, így napsütéstől függően biztosítani tudja a melegvíz-igény 60-80 százalékát is.

Az energiatakarékos házakban a villamos energián kívül más energiára nincs szükség, gázra is csak legfeljebb főzéskor, következésképpen a fenntartási költség független az előre nem látható energiaráváltozásoktól is.

Passzívház vagy energiatakarékos épület?

- Az energiatakarékos házak mellett egyre gyakrabban hallani a passzív házakról is. Mi az alapvető különbség a két típus között?

- Az alapvető különbség az energiafogyasztásban van – hangzik a rövid válasz, majd magyarázatul Bertók Sándor kifejti, hogy a passzívházban szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. Az éves fűtési igény 1,5 köbméter gázfogyasztásnak felel meg, míg az alacsony energiájú házaknál ez közel az ötszöröse, akár 7 köbméter is lehet. A passzív házat szinte “teljesen lezárják”, az elhasznált levegőt például speciális szellőző rendszeren – hőcserélőn – keresztül cserélik friss levegőre. Gondos tervezéssel, épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal minimalizálják a hőveszteséget, a világításból, a háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó belső hő nyereséget pedig maximalizálják. Az energiatakarékos házak építésénél viszont a hőveszteség mérséklése a cél, ami megfelelő építészeti, alaprajzi, energetikai kialakítással, a környezeti adottságok figyelembe vételével, “megfelelő” tájolással megoldható.

- Alsóerdőn energiatakarékos vagy a passzív házak épülnek?

- Az előtanulmányokból kiderült, hogy Zalaegerszegen az alacsony energiafelhasználású épületek lennének ideálisak. A passzívház nehezebben valósítható meg, kialakítása pedig annyi plusz költséget jelentene, ami nehezen térül meg – érvel a főépítész.

Húsz százalékkal drágább, de megtérül

- Eddig nem beszéltünk a költségekről. Mennyivel drágább egy energiatakarékos ház kivitelezése, mint egy “normál” házé?

- Az energiatakarékos házak felépítése átlagosan 20 százalékkal kerül többe, de a beruházás költsége az energiaárak emelkedésétől függően 10-12 év alatt megtérül – közli.

A konkrét költségekről elmondja, hogy egy 120 négyzetméteres energiatakarékos lakóépület kivitelezése 30 millió forintba kerül. A lakópark kialakításához, a 18 ház felépítéséhez több mint félmilliárd forintra lenne szükség, de a város ekkora összeget nem tud beruházni, ezért konzorciumi szerződést kell kötni a kivitelezővel.

A főépítész szerint jelenleg nehéz ennyi tőkével rendelkező építtetőt találni.

- Öt évvel ezelőtt a befektetők havonta 4-5 tervet nyújtottak be a tervtanácshoz, most kéthavonta érkezik egy-egy építési terv – tárja fel. – Hiányzik az alaptőke, a bankoktól is egyre nehezebb feltételek mellett lehet hitelt felvenni. Leálltak az építkezések, a gazdasági válság miatt több konkrét építési terv is meghiúsult, egy lakóépület például kétharmados készültséggel áll már hónapok óta.

A nehézségek ellenére azonban befektetői támogatással fél éven belül felépül az első mintaház, majd fokozatosan, az igények szerint elkészülnek a többi lakóházak is, és megvalósulhat Zalaegerszegen az első energiatakarékos lakópark.

Forrás: MTI

Thomas Bachmann, a németországi Darmstadti Műszaki Egyetem kutatója eredményeit a Society for Integrative and Comparative Biology Charlestonban (USA, Dél-Karolina) rendezett éves konferenciáján mutatta be.

Mivel a gyöngybagoly legfőképp éjjel vadászik, kevés vizuális információ áll rendelkezésére, így hang alapján határozza meg áldozata elhelyezkedését – magyarázta a szakember a BBC-nek. Halk röpte elősegíti, hogy meghallja zsákmányállatai, a pockok surranását, és egyben csökkenti annak esélyét, hogy azok meghallják közeledtét.

Bachmann minden apró részletre vonatkozóan megvizsgálta a baglyok szárnyfelépítését, hogy kiderítse, mi teszi lehetővé a lassú és halk repülést. Nemcsak a tollazatot szemrevételezte, hanem háromdimenziós képeket is alkotott a szárny csontozatának felépítéséről.

Mint kiderült, a titok nyitja a szárnyak nagyfokú íveltségében rejlik. Ezáltal minden egyes szárnycsapás nagyobb felhajtóerőt generál – a levegő áramlása ugyanis felgyorsul a hajlított szárny felső oldalán, így csökkentve a nyomást. A szárny pedig szinte magától emelkedik az alacsonyabb nyomás felé.

A szárnyak tollvégei is különlegesen finom kidolgozásúak – csökkentve a repülés alatt esetlegesen keletkező hangos turbulenciát. Az egyes tollak közti súrlódás hangja is minimalizálódik selymes felületüknek köszönhetően – fejtette ki Bachmann.

A bagoly egész testét ezenkívül igen sűrű tollazat borítja, a baglyoknak több tolla van, mint bármely más, hasonló termetű madárnak. A puha, tömött tollazat pedig elnyeli a madarak repülés közben kiadott hangjait.

Bachmann és csapata arra törekednek, hogy a gyöngybagoly szárnyfelépítéséről nyert információkat új, jóval halkabb légi járművek kifejlesztésére lehessen felhasználni. Igaz, bevallásuk szerint még mintegy húsz évet várni kell egy megfelelő gépszárnyra, és temérdek, bagolyszárnyakon végzett kísérletet kell még addig elvégezniük.

Forrás: MTI

Horváth Dori Jenő, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója a töltőállomáson csütörtökön rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a megtakarítások mellett a “zöld kút” 100 tonnával kevesebb széndioxidot bocsát ki, mint egy hagyományos töltőállomás.

A pénzügyi megtérülésről elmondta, ez egy tesztkút, ahová minden ma elérhető modern zöld technológiát és eszközt beépítettek azzal a céllal, hogy teszteljék, melyik megoldásra van szükség. A tapasztalatokat felhasználva Mol több hasonló töltőállomás építését is tervezi, például Horvátországban és Szlovákiában is, de már nem feltétlenül ezzel a felszereltséggel.

A hagyományos kutakhoz képest több mint 50 százalékkal olcsóbban működtethető új töltőállomáson elektromos autókat is lehet majd tölteni, az ABB technológiája 20 perc alatt tölti fel az akkumulátort.

Az Istenhegyi úti kút homlokzatának jelentős részét és tetejét is örökzöld növények borítják, amelyek télen szigetelnek, meleg nyári napokon pedig csökkentik a hőmérsékletet az épületben. A kútoszlopok feletti előtetőn, és a fölé magasodó “szolárfán” elhelyezett integrált napelemek a napenergiát átalakítják elektromos árammá, és ellátják vele a töltőállomást. Az épület fűtését-hűtését és meleg víz ellátását levegő-víz hőszivattyús rendszer teszi lehetővé.

A töltőállomás napsütéses nyári napokon önállóan megtermeli a saját energiaszükségletét.

Az Európában egyedülálló kút terveit az Európa Stúdió készítette.

Forrás: MTI

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) széles körű genetikai vizsgálati programot indított el az állatkertek csimpánzállományában. Az újonnan kifejlesztett elemző módszer feltérképezi az egyedek genetikai állományát, meghatározza pontos alfaji besorolásukat, megoldja a feltáratlan rokonsági kapcsolatokat és apasági kérdéseket – közölte Szabó Petra, a vadaskert projektmenedzsere az MTI-vel.

A kutatás eredménye tudományos alapot szolgáltat a jövőben a csimpánz fajmegmentési program koordinátorának a szaporodó családok összeállításához, illetve természetvédelmi programok tervezéséhez és végrehajtásához.

A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark 1963. óta tart csimpánzokat, amelyek közül az első és egyben leghíresebb Böbe volt. Az eltelt évtizedek alatt összesen csaknem 30 egyed élt Veszprémben – mind a látogatók kedvenceivé váltak.

Az állatkert régi lakója, Móni 1989-ben látta meg a napvilágot Mónika és Misi utódaként. Szülei korabeli feljegyzések alapján még Afrikából származtak. Mivel eddig csak régi fényképek segítségével volt lehetséges a szülők származási helyének és alfaji besorolásának a meghatározása, ezért a fenti célok eléréséhez nagy segítség az újonnan kifejlesztett genetikai eljárás – fejtette ki Szabó Petra.

Tájékoztatása szerint a veszprémi állatkert állatorvosa, Szekér Pál a vizsgálathoz szükséges vérmintát altatott állapotban vette le Móni nevű csimpánztól. A minta vizsgálatát Koppenhágában végzik el.

A csimpánz kihalástól veszélyeztetett állatfaj, megmentése érdekében számos természetvédelmi program indult. A veszprémi állatkertben jelenleg hét csimpánz él.

Forrás: MTI

Michael Thompson fészerében fejlesztette ki a szinte 100 százalékosan fából készült kerékpárt. A “szinte” azért indokolt, mert ugyan csavart egyet sem, ám némi ragasztót kénytelen volt használni összeszereléshez, járműveinek pedig még a küllői is fából vannak. A többes szám oka, hogy immár a fakerékpárok harmadik nemzedékén dolgozik. Az első jószerivel csak a megvalósíthatóságot bizonyította, a másodikkal azonban sikerült 18,1 kilométeres sebességet elérnie tavaly augusztusban, ami rekord, elvégre még senki sem pedálozott ilyen gyorsan a világon fabiciklivel.

A harmadikkal idén nyáron akar Thompson 60 percen át tekerni. A világcsúcs normális kerékpárral 56 kilométer, Chris Broadman olimpiai bajnok tartja 1996 óta.

Thompson legújabb kerékpárjának tervezéséhez már számítógépes segítséget is igénybe vesz, hogy minden alkatrész optimális formájú és tökéletes illeszkedésű legyen – adta hírül a BBC brit sajtóorgánum.

Amikor Thompson először említette Tim Mills rendezőnek, hogy fogadást kötött barátjával, hogy elkészít egy teljes mértékben fából készült biciklit, amivel megkísérelnek rekordot is dönteni, úgy érezte vicces és szórakoztató lenne erről dokumentumfilmet forgatni. A 15 hónapon át készült film premierje február 4-én lesz Angliában.

Kattints ide a beágyazott videó megtekintéséhez.

Forrás: MTI / Diverziti